Kreativitás
A kreativitás szerepe a vállalkozói készségek, vállalkozói hajlam és ehhez kapcsolódóan az innováció, innovatív ötletek megvalósítása tekintetében megkérdőjelezhetetlen. Hiszen a vállalkozói készségeken alapuló innovatív tevékenység, projekt fejlesztés során éppúgy, mint az egyetemi kutatások esetében a művészeti tevékenység során megélhető alkotási folyamaton mehetünk kersztül és az ott megtapasztlható sikerélménnyel is gazdagodhatunk. Ezen értelmezési körben a kreativitás fogalmára Sternberg és Lubart által megállapított definíciót vesszük alapul: „A kreativitás olyan képesség, amelynek eredményeként új (eredeti és váratlan) előnyös (és hasznos) jön létre.”
![](https://kompetenciameres.ejf.hu/wp-content/uploads/2020/10/edu-lauton-TyQ-0lPp6e4-unsplash-scaled-uai-1741x1741.jpg)
Ha azt próbáljuk megérteni, elmagyarázni, hogyan épülnek egymásra, hogyan kapcsolódnak össze az olyan készségek és képességek, mint a kreativitás, alkotni vágyás és a gazdasági hasznot hozó termékek, szolgáltatások, szintén több modellt és véleményt találhatunk a szakirodalomban.
Carayannis és Gonzales modelljében a kreativitás, az innováció és versenyképesség egymásra épül. „A kreativitás (személyi vagy mikro szint) szükséges, de nem elégséges feltétele az innovációnak (szervezeti vagy mezo szint), amelynek bizonyos típusai növelik a gazdasági versenyképességet (nemzetgazdasági vagy makro szint).”
Vélményük szerint vállalkozói készség és az innovatív gondolkodás, aktivitás kialakulásához olyan szervezeti kultúrát kell felépíteni, amely be tudja fogadni a kreativitás jellemezte személyeket, a megszokottól kölönböző látásmódokat, ahol az emberek, a kultúra és technológia kötik össze az intézményeket, piacokat, valamint a társadalmat, gazdaságot.
Láthatjuk, hogy a kreativitás, kreatív gondolkodás az innovatív gondolkodásnak, az innovációhoz vezető folyamatnak az egyik alapköve, indító motorja. A területen elismert szerzők véleménye különbözik a tekintetben, hogy a kreativitásnak egy vállalkozás, innovatív projekt esetében csak a folyamat elején van-e szerepe vagy tulajdonképpen végigkíséri azt, mondván a különböző szakaszokban jelentkező problémák megoldására szintén szükség van kreativitásra. Az innováció a kreatvitás szűrőjének tekinthető, hiszen a rengeteg, adott esetben brilliánsnak látott ötleteket meg kell szűrjük abból szempontból, hogy melyik lesz megvalósítható, vagyis a folyamat végén melyik tud majd társadalmi és/vagy piaci szempontból potenciális értéket képezni.
![](https://kompetenciameres.ejf.hu/wp-content/uploads/2020/11/kreativitas2-scaled.jpg)
El kell ismernünk, hogy sajnos a mai napig nem ismert olyan mutatószám, amellyel a kreativitást mérni lehetne, így csupán az azt jellemző viselkedési módokat, működési modelleket tudjuk megragadni. Amennyiben mégis arra vállalkozunk, hogy a vállakozói készség, hajlam tekintetében kívánjuk meghatározni mi mindenre kell képesnek lennie annak, aki kreatív, elsősorban az alábbiakat sorolhatjuk fel:
- minél több ötlet és lehetőség kifejlesztéseére, melyek alkalmasak az értékteremtésre, (ideértve a meglévő kihívások jobb megoldásait és az új kihívásokat egyaránt).
- Felfedezni és kísérletezni az innovatív megközelítésekkel.
- Kombinálni a tudást és az erőforrásokat az értékes hatások elérése érdekében.
Az egyénben rejlő, előhozható és fejleszthető kreativitás a motorja az innovativitásnak, innovatív szervezeteknek.