Problémamegoldás
A problémák az életünk többféle területén is jelentkezhetnek, akár a magán, akár a szakmai kapcsolataink során. A pszichológiai megközelítés alapján a probléma egy olyan helyzet, amelyben szeretnénk egy meghatározott célt elérni, de az elérés útja ismeretlen számunkra. Összességében minden olyan kérdést, megoldandó feladatot, melyre a folyamat elején nem tudjuk a választ, problémaként értelmezhetünk.
Számos elmélet attól teszi függővé a gondolkodás hatékonyságát, hogy mennyire eredményesek az ismeretszerző műveleteink. Ennek alapján a gondolkodás sikeressége többek között attól is függ, hogy milyen hatékony a problémamegoldó stratégiánk. A problémamegoldás a mindennapi életünk része, bizonyos területeken kiemelten fontos, hogy milyen módon kezeljük a felmerülő helyzeteket, ide tartozik többek között egy vállalkozás folyamata is. Érdekes megfigyelni, ha felmerül a probléma kifejezés, az nagy többségben negatív érzéseket vált ki az egyénből. Ha megvizsgáljuk a különböző szinonimákat a szótárakban, akkor szinte csak negatív kifejezéseket találunk, holott konstruktív szemszögből kellene megközelíteni ezt a témát, és törekedni arra, hogy a felmerülő problémák segítségével hosszútávon fejlődjön adott esetben egy vállalkozás.
Folyamatosan alkalmazkodni kell az új helyzetekhez, előtérbe kerülnek a különböző alternatívák, végig kell gondolni, hogy melyik megoldási lehetőség mellett tesszük le a voksunkat. Ugyanúgy a problémamegoldás része a kockázatvállalás, az érvelés és a legjobb a lehetőség kiválasztása is. Mindeközben fejlődik a kreatív gondolkodás is, hiszen új ötletek, megoldási javaslatok születnek. Azonban az is egyértelmű, hogy a problémák kimozdítják a folyamatban résztvevőket a komfortzónájukból, arra késztetik őket, hogy cselekedjenek, ugyanis valamilyen formában létre kell jönnie a megoldásnak.
A vállalkozás sok esetben nem egy szűken behatárolt foglalkoztatási forma, sem a munkaidő sem a feladatkör szempontjából. Mivel a feladatkör is folyamatosan változhat, ezért meg kell találni az új akadályokra az újfajta megoldási formákat. Egy folyamatosan változó közegnek kell megfelelni az ott dolgozó személyeknek, mely nagymértékű rugalmasságot igényel.
A rugalmassághoz szükséges a kritikai gondolkodás megerősítése is, hiszen a kritikus gondolkodás elengedhetetlen ahhoz, hogy meghozzunk egy döntést, elemezzük az egyes gondolatokat, akár kétkedéssel szemléljük őket, valamint összehasonlítsuk az ellentmondó érveket, végül pedig egy érvrendszert építsünk fel. A tudatos problémamegoldás általános lépéseihez hozzátartozik, hogy magának a probléma megoldásának is létezik egyfajta algoritmusa, mely segít keretet adni és rendszerben látni a teendőket.
Első lépés a probléma felismerése és részletes meghatározása, majd ezt követi a megértés fázisa, az ok-okozati kapcsolatok elemzése. Sorrendben legvégül a különféle opciók felvázolása után a helyzethez leginkább megfelelő megoldás kiválasztása történik, majd annak alkalmazása és a célkitűzések teljesülésének ellenőrzése.
Az ellenőrzésnek azért is van kiemelten fontos szerepe, mert a vállalkozás eredményességét adhatja, ha a vállalkozó törekedik a problémamegoldás fejlesztésére is, melyre kiváló lehetőséget biztosítanak a különböző (ön)reflektálási folyamatok. A vállalkozásban résztvevő személyek közötti folyamatos feedback elősegítheti, hogy a problémamegoldás minél eredményesebb és hatékonyabb legyen hosszú távon, mellyel az adott vállalkozás is nagymértékben fejlődhet.
A problémamegoldó gondolkodás során előfordulnak hibák, melyekre érdemes figyelmet fordítani, hiszen ezek meggátolhatják a vállalkozási folyamat adott projektjének sikerességét. Ide tartozik többek között az egyoldalú nézőpont, a hagyományos módszerekhez való ragaszkodás és az új technikák, struktúrák azonnali elvetése is.
