Kreativitás

A kreativitás szerepe a vállalkozói készségek, vállalkozói hajlam és ehhez kapcsolódóan az innováció, innovatív ötletek megvalósítása tekintetében megkérdőjelezhetetlen. Hiszen a vállalkozói készségeken alapuló innovatív tevékenység, projekt fejlesztés során éppúgy, mint az egyetemi kutatások esetében a művészeti tevékenység során megélhető alkotási folyamaton mehetünk kersztül és az ott megtapasztlható sikerélménnyel is gazdagodhatunk. Ezen értelmezési körben a kreativitás fogalmára Sternberg és Lubart által megállapított definíciót vesszük alapul: „A kreativitás olyan képesség, amelynek eredményeként új (eredeti és váratlan) előnyös (és hasznos) jön létre.”

Ha azt próbáljuk megérteni, elmagyarázni, hogyan épülnek egymásra, hogyan kapcsolódnak össze az olyan készségek és képességek, mint a kreativitás, alkotni vágyás és a gazdasági hasznot hozó termékek, szolgáltatások, szintén több modellt és véleményt találhatunk a szakirodalomban.

Carayannis és Gonzales modelljében a kreativitás, az innováció és versenyképesség egymásra épül. „A kreativitás (személyi vagy mikro szint) szükséges, de nem elégséges feltétele az innovációnak (szervezeti vagy mezo szint), amelynek bizonyos típusai növelik a gazdasági versenyképességet (nemzetgazdasági vagy makro szint).”

Vélményük szerint vállalkozói készség és az innovatív gondolkodás, aktivitás kialakulásához olyan szervezeti kultúrát kell felépíteni, amely be tudja fogadni a kreativitás jellemezte személyeket, a megszokottól kölönböző látásmódokat, ahol az emberek, a kultúra és technológia kötik össze az intézményeket, piacokat, valamint a társadalmat, gazdaságot.

Láthatjuk, hogy a kreativitás, kreatív gondolkodás az innovatív gondolkodásnak, az innovációhoz vezető folyamatnak az egyik alapköve, indító motorja. A területen elismert szerzők véleménye különbözik a tekintetben, hogy a kreativitásnak egy vállalkozás, innovatív projekt esetében csak a folyamat elején van-e szerepe vagy tulajdonképpen végigkíséri azt, mondván a különböző szakaszokban jelentkező problémák megoldására szintén szükség van kreativitásra. Az innováció a kreatvitás szűrőjének tekinthető, hiszen a rengeteg, adott esetben brilliánsnak látott ötleteket meg kell szűrjük abból szempontból, hogy melyik lesz megvalósítható, vagyis a folyamat végén melyik tud majd társadalmi és/vagy piaci szempontból potenciális értéket képezni.

El kell ismernünk, hogy sajnos a mai napig nem ismert olyan mutatószám, amellyel a kreativitást mérni lehetne, így csupán az azt jellemző viselkedési módokat, működési modelleket tudjuk megragadni. Amennyiben mégis arra vállalkozunk, hogy a vállakozói készség, hajlam tekintetében kívánjuk meghatározni mi mindenre kell képesnek lennie annak, aki kreatív, elsősorban az alábbiakat sorolhatjuk fel:

  • minél több ötlet és lehetőség kifejlesztéseére, melyek alkalmasak az értékteremtésre, (ideértve a meglévő kihívások jobb megoldásait és az új kihívásokat egyaránt).
  • Felfedezni és kísérletezni az innovatív megközelítésekkel.
  • Kombinálni a tudást és az erőforrásokat az értékes hatások elérése érdekében.

Az egyénben rejlő, előhozható és fejleszthető kreativitás a motorja az innovativitásnak, innovatív szervezeteknek.